Kovács Gábor Informatikai ismeretek Kézirat Tartalomjegyzék icon

Kovács Gábor Informatikai ismeretek Kézirat Tartalomjegyzék



НазваKovács Gábor Informatikai ismeretek Kézirat Tartalomjegyzék
Сторінка7/31
Дата конвертації25.05.2013
Розмір2.35 Mb.
ТипДокументи
скачать >>>
1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   ...   31
^

1. 5. Fejezet: Adatszerkezetek



Egy-egy elem adatcsoporttal jellemezhető, amelyek adatai minden esetben összefüggenek. Az adatszerkezetek az informatika számos területén jelen vannak, sok hardver elem működésénél megtalálhatók. Az adatszerkezetek reprezentációja a következő lehet:

  • Dinamikus. Használatuk során elemeinek száma változhat, sőt akár nullára is csökkenhet.

  • Statikus. Elemeinek száma használatuk során állandó marad. Ilyen esetekben a felhasználó feladata, hogy megadja a szükséges elemszámot, azaz az adatszerkezetet feltöltse adattal.

Az adatszerkezetek tárolása kétféle lehet:

  1. Folytonos (szekvenciális vagy vektorszerű). A memóriában tárolt elemek egy folytonos tárterületen, egymás után helyezkednek el, és az adattételek tárolási jellemzői (típus, ábrázolási mód, hossz) azonosak.

  2. Szétszórt. Az adatelemek szétszórtan helyezkednek el a memóriában, és elemei úgynevezett listaláncolással kapcsolódnak egymáshoz. A listák kiépítése a következő lehet:

  • Egy irányba láncolt lista. Minden eleme tartalmaz egy adat- illetve egy mutatórészt, amely utóbbi mindig a következő elem adatrészére mutat. Az első elem adatrészére egy úgynevezett fejelem mutat, jelezvén ezzel a lista kezdetét, míg az utolsó elem mutatója NIL (teljes nevén Non In List) „értékű”.

  • Cirkuláris lista. Teljes mértékben megegyezik az egy irányba láncolt listával, mind­össze annyi az eltérés, hogy az utolsó elem mutatója az első elem adatrészére mutat.

  • Két irányba láncolt lista. Nagyban hasonlít az egy irányba láncolt listához, ám itt minden elemnek két mutatója van. Az első mutat a következő elemre, míg a második az előzőre.

  • Multilista. Olyan lista, amely egyesíti a cirkuláris- és a két irányba láncolt listát.



^

1. 5. 1. Fejezet: Homogén Adatszerkezetek



A homogén adatszerkezetek elemei azonos típusúak lehetnek.

Struktúra Nélküli Homogén Adatszerkezet



A struktúra nélküli adatszerkezetek esetében az egyes adatelemek függetlenek, azaz nincs közöttük semmi nemű kapcsolat vagy sorrend. Így bármikor eldönthető, hogy egy kiválasztott elem az adatszerkezet komponense-e vagy sem. Megjelenési formái:

  1. Halmaz. A matematikai halmazfogalom megjelenése adatszerkezeti szinten.

  2. Multihalmaz. Olyan speciális halmaz, amely ismétlődést is megenged, azaz lehetnek benne azonos elemek.

  3. Szeriális állomány. Olyan speciális állomány, amelyben az adatok egymást után helyez­kednek el.
^

Asszociatív Homogén Adatszerkezet



Az asszociatív adatszerkezetek esetében a rendelkezésre álló elemekből részhalmazo­kat tudunk képezni amelyek átfedhetik egymást. Megjelenési formái:

  1. Tömb. Az egyik legismertebb és leggyakrabban alkalmazott adatszerkezet. Bármelyik adat­eleme elérhető úgynevezett indexek (azonosító koordináták) használatával. Reprezen­tációi:

  • Sor. Az adatok egy sorban helyezkednek el (egyetlen „tengelyből” áll, amely az „x”).

  • Mátrix. Az adatok sor-oszlop egységet alkotnak (két „tengelyből” áll, amelyek az „x” és az „y”).

  • Tömb. Háromdimenziós megjelenési forma (három „tengelyből” áll, amelyek az „x”, „y” és „z”).

  1. Táblázat. A táblázat két elemből áll: egy kulcsból és egy értékből. A kulcs hordozza az érték elérési helyét. Reprezentációi:

  • Soros. Az adatok sor-oszlop koordinátában helyezkednek el (ezek találkozásánál találhatók a cellák). Minden egyes cellában egy kulcs és egy érték foglal helyet.

  • Önátrendező. Azt az elvet valósítja meg, amely szerint a leggyakrabban használt elemek (és kulcsaik) a táblázat elején kapnak helyet.

  • Rendezett. Valamilyen kulcs alapján (például növekvő sorrendben) rendezett táblázat.

  • Kulcstranszformációs. Folytonos tármegjelenése van. Egy függvény felel azért, hogy a megfelelő kulcs a megfelelő címre legyen leképezve (azaz a kulcshoz adat legyen rendelve).

  1. Direkt állomány. Olyan állománykezelési forma, amely esetében az állomány bármely adata bárhonnan elérhető.

  2. Random állomány. Felépítése a direkt állományéhoz hasonlít, azzal a különbséggel, hogy az elérése véletlenszerű.

  3. Indexelt állomány. Valamilyen logikailag rendezett állomány, amely esetében az adatok változatlanul a helyükön maradnak, mindössze az állomány fejében tárolódik egy rendezett lista.

  4. Invertált állomány. Olyan állomány, amely egy másik állomány rekordjait valamely más kulcs szerint teszi közvetlenül elérhetővé.

  5. Multilista állomány. Olyan állomány, amelyben több egymásba ágyazott és rendezett lista kap helyet.
^

Szekvenciális Homogén Adatszerkezet



Ennél az adatszerkezetnél az elemek mindig két másik elemmel vannak közvetlen kapcsolatban, kivéve a két szélső elemet. Megjelenési formái:

  1. Lista. Olyan adatszerkezet, amely esetében létezik első és utolsó elem (kivéve az úgyneve­zett üres listát), továbbá minden adatelemnek van megelőzője és rákövetkezője. Elemei:

  • Fej. A lista első eleme.

  • Farok. A lista első eleme után álló elem (a lista mérete elemeinek számában kere­sendő, amelyeket szintén farokelemeknek hívunk).

  • Vég. A lista utolsó eleme.

  1. Verem (LIFO (teljes nevén Last In First Out) szerkezet). Olyan speciális lista, ahol az utoljára betett eleme dolgozható fel először. A verem lehet folytonos és szétszórt.

  2. Sor (FIFO (teljes nevén First In First Out) szerkezet). Szintén egy speciális lista, amely esetében az elsőként betett elem dolgozható fel először. A sor lehet fix kezdetű, vándorló vagy ciklikus.

  3. Sztring. Olyan lista, amelynek elemeit szimbólumok alkotják. A sztring lehet folytonos vagy szétszórt ábrázolású.

  4. Szekvenciális állomány. Olyan állomány, amely esetében a rekordok az azonosító, azaz elsődleges kulcs szerint rendezettek.
^

Hierarchikus Homogén Adatszerkezet



A hierarchikus adatszerkezetek esetében egy elemnek akárhány rákövetkezője lehet, de minden elemnek csak egyetlen megelőzője létezik. Megjelenési formái:

  1. Fa. Olyan adatszerkezet, amely esetében minden elem elárulja a rákövetkezőjét. Minden fa csúcsa a gyökérelem, amihez közbenső elemek tartoznak. Minden fát a levélelemek zárnak. A fákon belül úgynevezett részfák is képezhetők, amelyek önálló faként képesek működni. A fa bejárása különleges módozatokon történik:

  • Preorder (vagy prefix) bejárás. Előbb a gyökér, majd a fa bal- illetve jobb ága lesz bejárva.

  • Inorder (vagy infix) bejárás. Előbb a fa bal ága, majd a gyökere, és végül a jobb oldali ága lesz bejárva.

  • Postorder (vagy postfix) bejárás. Előbb a fa bal-, majd jobb ága lesz bejárva. Ezt követi csak a gyökér.

  1. Hierarchikus lista. Olyan lista, amely esetében a listák elemei önálló listák lehetnek.

  2. Hierarchikus állomány. A hierarchikus listát megvalósító állomány.
^

Hálós Homogén Adatszerkezet



A hálós adatszerkezetek a fák általánosításai, azaz olyan megjelenési formával bírnak, amelyek esetében az elemeknek akárhány megelőzőjük és rákövetkezőjük lehet, beleértve azt is, hogy két elem között olyan kapcsolat van, amely szerint az egyik elem a másik rákövet­kezője és megelőzője is egyaránt lehet. Megjelenési formája:

  1. Gráf. A hálózatok modellezésére szolgál. Reprezentálni összefüggő, irányított gráf segítsé­gével lehet.



^

1. 5. 2. Fejezet: Heterogén Adatszerkezetek



A heterogén adatszerkezetek elemei eltérő típusúak lehetnek. Egyetlen megjelenési formája van: a rekord, amely egy tárban létező statikus adatszerkezet (tárolása alapján lehet folytonos és szétszórt). Kötött számú és sorrendű mezőből áll, amely mezők más-más, tetszőleges típusú értékeket tartalmaznak. A rekordban minden mezőt megnevezünk, és hivatkozáskor közvetlenül ezen nevet használjuk.

1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   ...   31



Схожі:

Kovács Gábor Informatikai ismeretek Kézirat Tartalomjegyzék iconKovács Gábor Informatikai ismeretek

Kovács Gábor Informatikai ismeretek Kézirat Tartalomjegyzék iconInformatikai értelmező szóTÁr válogatás az informatikai szakirodalom tanulmányozásához

Kovács Gábor Informatikai ismeretek Kézirat Tartalomjegyzék iconInformatikai értelmező szóTÁr válogatás az informatikai szakirodalom tanulmányozásához

Kovács Gábor Informatikai ismeretek Kézirat Tartalomjegyzék iconTartalomjegyzék ajáNLÁS

Kovács Gábor Informatikai ismeretek Kézirat Tartalomjegyzék iconTartalomjegyzék előszó a könyvkiadáshoz 6

Kovács Gábor Informatikai ismeretek Kézirat Tartalomjegyzék iconBaka István Égtájak célkeresztjén Versek 1970-1987 (digitális kézirat)

Kovács Gábor Informatikai ismeretek Kézirat Tartalomjegyzék iconOrszágos közoktatási intézet budapest, 1997. A kézirat szerzőI: forgács andráS

Kovács Gábor Informatikai ismeretek Kézirat Tartalomjegyzék iconRilke nyomában Műfordítások tartalomjegyzéK

Kovács Gábor Informatikai ismeretek Kézirat Tartalomjegyzék iconRilke nyomában Műfordítások tartalomjegyzéK

Kovács Gábor Informatikai ismeretek Kézirat Tartalomjegyzék iconMÓra ferenc nekopogi kovács tartalom

Додайте кнопку на своєму сайті:
Документи


База даних захищена авторським правом ©sm.znaimo.com.ua 2000-2015
При копіюванні матеріалу обов'язкове зазначення активного посилання відкритою для індексації.
звернутися до адміністрації
Документи

Разработка сайта — Веб студия Адаманов